Kellő műszaki érzékkel egyáltalán nem lehetetlen vállalkozás egy robotfűnyíró kiválasztása és telepítése. Önmagában a telepítés egyetlen lépése sem igényel magas szintű műszaki ismereteket, ám megfelelő gyakorlati tapasztalat hiányában szinte minden pontnál lehetnek buktatók – és ez alapvetően befolyásolhatja a robotfűnyíróval szerzett későbbi tapasztalatainkat, elégedettségünket.
Ma már sokaknak lehet tapasztalata robotporszívóval. Akár az otthonunkban is lehet, de barátainknál, rokonainknál is láthattunk működés közben. Így hát amikor a robotfűnyíróról beszélgetünk, sok ügyfelem a robotporszívóval szerzett tapasztalatait hívja segítségül, ám ez sok tévedés alapja lehet. Nézzük meg, miért.
Ha a robotporszívó kihagy egy sarkot a lakásban, az egyáltalán nem feltűnő, mert a hétvégi takarításnál úgyis eltűnnek az árulkodó nyomok. Ilyenre amúgy is ritkán kerül sor, mivel a robotporszívó a lakás minden pontját többször is bejárja, ráadásul könnyű „terepviszonyok” között.
Ha a robotfűnyíró nem tudja jól bejárni kertünk egy részét, azt az eltérő fűmagasság miatt hamar látni fogjuk. Persze ilyenkor rásegíthetünk a robot munkájára, de ennek nyomai idővel egyre árulkodóbbak lesznek, másrészt pedig nem azért vásárolunk nem kevés pénzért egy fűnyíró robotot, hogy aztán havonta órákat töltsünk a robot hibáinak kijavításával.
Az alábbiakban áttekintjük azt a hat hibát, amely tapasztalataim szerint a legtöbb problémát okozza a telepítés során:
1. Kertépítési hibák
A robot számára az ideális terep az egybefüggő, tagolatlan, azaz öblök, beugrók, folyosók és akadálytárgyak nélküli kert, amit íves szegély határol. Minden, ami ettől eltér, akadályt képezhet a robotnak – öblök, beugrók, folyosók, tipegők, ágyások, fák, kövek, játékok, lámpák, kerti csapok, kerti ház stb. A kertben lévő egyenetlenségek, lépcsőzetes szintkülönbségek is gondot okozhatnak.
Félreértés ne essék, mindezek nem jelentenek automatikusan problémát, hiszen a mai, sokadig generációs robotok az esetek többségében ügyesen veszik az akadályokat. Azonban a felsorolt elemek mindegyikében benne rejtőzhet egy potenciális problémaforrás, amelyen jobb esetben csak fennakad a robot, rosszabb esetben a kés is kicsorbul, de sérülhet a késtengely sőt a vágómotor is – és ezek bizony már nem olcsó tételek.
Ha hosszú távra szeretnénk biztos megoldást, érdemes lehet már a fűnyíró kiválasztása előtt egy a kertépítéshez és a robotfűnyírókhoz egyaránt értő szakembernek áttekintenie a kertünket.
Természetesen a fenti akadályok határolókábelek lefektetésével biztonsággal kizárhatók a robot útjából, de ne feledjük, hogy ahová ilyen kábelt tettünk, ott nem jár a robot, emiatt garantált a kézi beavatkozás. Előfordulhat, hogy a kert minimális átépítésével, az akadályok átcsoportosításával megszüntethetők a potenciális akadályforrások, ezzel sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat. Az ilyen módon akadálymentesített kertben a robot nem hagy foltokat, gyorsabban körbejár, azaz a kert egy-egy pontjára többször is eljut, mint korábban – az eredmény pedig gyönyörű, dús fű lesz.
Jó tanács: időben, már a tervezéskor hívjunk szakembert, ha kertépítés vagy kertátépítés előtt állunk – így számos kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, ráadásul ügyes tervezéssel a kert robotbaráttá tétele nem feltétlenül jár extra kiadással.
2. Elégtelen teljesítményű robot választása
Minden robotfűnyírónál megadják a maximum fűterületet, amelyet az adott robot képes lenyírni. Három dologgal azonban tisztában kell lennünk. Először is, tapasztalataink szerint ezt a gyári mutatószámot csak ritkás, gyér fűben teljesítik a robotok biztonsággal. Sűrű, dús, gyorsan növő gyep esetén – márpedig robotfűnyírót általában ilyen gyepre telepítenek – a fűterület méretét felül kell súlyozni.
Másodszor, a kert terepviszonyai is nagymértékben befolyásolják a robot teljesítményét – egyenetlen, meredek terepen a robot kevésbé hatékony. Végül, a kertünkben található akadályok és szabálytalanságok is csökkentik a teljesítményt. Ha a robotnak rendszeresen 1 méter széles folyosókban kell pattognia, az drámaian lecsökkenti az egy töltéssel bejárható terület nagyságát. Ezért is ajánljuk akadálymentesítési szolgáltatásunkat, amelynek keretében egy előzetes bejárással felmérjük a kert adottságait, majd jobb esetben az akadályok átcsoportosítását, kevésbé szerencsés esetben a kert átépítését javasolhatjuk.
3. Nem megfelelő robot választása
A fűnyíró robotok sok szempontból hasonlítanak egymásra, ám az egyes típusok, modellek között lényeges különbségek is lehetnek. A hatótáv kérdését már kifejtettük az előző pontban, emellett kertünk speciális adottságait is figyelembe kell vennünk – például, ha lejt a kert, akkor mekkora emelkedőt kell legyűrnie a robotnak. Fontos szempont, hogy van-e esőérzékelője a robotnak, illetve a gép csak programozottan működik, vagy vezérelhetjük okostelefonról is – utóbbi funkció például lényeges kisgyermekes családoknál, mert a robot indulása előtt nem árt ellenőrizni, hogy nem maradt-e olyan, kisebb gyerekjáték a füvön, amit a robot nem érzékel.
Véleményem szerint igen fontos, ugyanakkor sajnos meglehetősen ritkán merül fel a szegélynyírás képessége – hiszen, ha valaki nem kevés pénzt ad ki egy robotra, akkor nem túl barátságos, ha hetente kellene foglalkoznia a szegélyek kézi kiigazításával.
Vannak robotok, amelyeknek nincs szegélynyíró programjuk, míg másoknak van. Viszont szegélynyírás és szegélynyírás között is jókora különbség lehet; egyes gépeket csak korlátozottan ajánlanám erre, másokat annál inkább. Ilyenek például az általam sokra becsült Robomow robotok, ahol a készülék oldalába helyezték a késeket, amelyek a legtöbb roboton középen vannak. Azt persze el kell mondani, hogy a legjobb fűnyíró robot sem helyettesíti a szegélyvágót, de az azért cseppet sem mindegy, hogy hetente kell körbejárnunk, vagy elég havonta-kéthavonta.
Szegélyező fűnyíró robot beszerzése esetén viszont ügyelnünk kell kertünk, elsősorban a szegélyek megfelelő kialakítására. Meglévő kertnél szinte biztosan hozzá kell nyúlnunk a kert bizonyos részeihez, például érdemes lehet a talaj szintjével egy magasságban szegélykövet kiépíteni, ráadásul a sarkok kialakításakor is érdemes figyelembe venni a robot adottságait – de mindenképpen megéri ez a beruházás, mert egy jól kialakított kerttel és egy szegélyező fűnyíróval sok időt takaríthatunk meg.
Legalább ilyen fontos kérdés az ár: e sorok írásakor a legolcsóbb robotfűnyíró ára úgy 150 ezer forint volt, míg a csúcsmodelleké meghaladta az egymillió forintot. Így aztán igazi bravúr megtalálni az igényeinknek még mindenben megfelelő, de felesleges funkciókat nem tartalmazó eszközöket annyi pénzért, amennyit még gond nélkül ki tudunk fizetni.
Ha számba vesszük a robotfűnyírózás hosszú távú költségeit, láthatjuk, hogy a gép ára csak egy tényező a sok közül. Jelentős tételt képvisel a robotfűnyíró fogyóeszközeinek, a késeknek a költsége – némely típusoknál akár néhány hetente kell kést cserélni. Cserébe a robotfűnyírók energiafogyasztása elhanyagolható, nem sokkal haladja meg, mondjuk, egy robotporszívóét.
A teljes költségek összehasonlításakor ugyancsak fontos a garancia kérdése – e sorok írásakor a legtöbb gyártó 2, maximum 3 év garanciát ad eszközeire, tehát számolnunk kell az ezután bekövetkező meghibásodások esetleges költségeivel is. A modern robotfűnyírók strapabírók, ám a folyamatos kültéri munka, az évi több száz futott kilométer okozta komoly mechanikai igénybevétel hosszú évek alatt biztosan a készülék elhasználódásához vezet.
Idővel a beépített akkumulátor kapacitása csökken, emiatt előbb vagy utóbb megérik a cserére – ennek az árát is be kell kalkulálnunk a hosszú távú költségekbe.
4. Bázisállomás nem megfelelő elhelyezése
A töltés, illetve néha a fizikai védelem céljait is szolgáló dokkoló, avagy bázisállomás helyének kiválasztásakor is számos hibát követhetünk el. Fontos, hogy a bázisállomás jól megközelíthető, egyenletes terepen álljon, lehetőleg távol az akadályoktól – így a robot gyorsan és biztonsággal visszatérhet a fűnyírás befejeztével. Ha a robotporszívó nem talál vissza a helyére, azon könnyen segíthetünk, de a nedves fűre nem feltétlenül akarunk gyakran kiszaladgálni. Arra is ügyelni kell, hogy a bázisállomás a szórófejektől biztonságos távolságban álljon, illetve a mai, extrém időjárási körülményeket is vegyük figyelembe – semmiképpen se oda tegyük a bázisállomást, ahol például egy kiadós felhőszakadás után megállhat a víz.
5. Határoló- és vezetőhuzalok nem megfelelő elhelyezése
A határolóhuzal kihelyezésével pontosan irányíthatjuk a robot munkavégzését, ha a határolóvezetéket az adott gyártó által megadott, változó távolságra telepítjük – így biztonsággal elkeríthetjük az akadályokat, fákat, bokrokat, ágyásokat vagy éppen a telepített gyermekjátékokat. Némely robotfűnyíró-típusoknál emellett vezetőhuzalt is ki kell húzni, amely mentén a robot visszatalál a töltőre.
Tapasztalataink szerint ez az a pont, ahol a laikusok a legtöbbet hibáznak – nekünk is évekig tartott, amíg kitanultuk a huzalozás apró trükkjeit, és még közel 200 telepítés után is tanulunk újat, merthogy minden kert új kihívást jelent.
Cseppet sem mindegy ugyanis, hogy tereptárgytól függően hol, merre haladnak a határolóhuzalok. Akár milliméterek is számíthatnak, illetve egy adott helyzetben több megoldás is lehetséges, és nem olyan könnyű a hosszú távon legjobbat kiválasztani.
6. A robot hibás programozása
A komolyabb robotokat számos paraméterükben az adott kert igényeihez lehet programozni – és itt megint csak nem árt, ha olyanra bízzuk ezt a munkát, akinek komoly gyakorlata van ebben, és jól ismeri az egyes beállítások rejtelmeit. Szerencsére ezt a munkát csak az első alkalommal kell elvégezni, a későbbiekben a robotfűnyíró már a beállított program szerint halad, persze apróbb módosításokra később is szükség lehet.